Mindenki kifejezi valahogy azt, hogy miképpen érez. Van, aki verbálisan, és van, aki nonverbális jelekkel teljesedik ki inkább. Egyéntől függ, azonban a nemhez tartozó normák is befolyásolhatják a kibontakozás formáját.
Az tény, hogy mindkét nemnél a nevelés, a szülői példa alapján alakul ki az, hogy az egyén milyen szinten fejezi ki az érzelmeit. Egy ideig nem lehet különbséget tenni, de az általános iskola felső tagozatán erőteljesen megmutatkozhatnak a különbségek. A fiúknak ciki lehet akkorra már, ha társai édesanyjával látják, vagy ha éppen egy lánnyal finoman bánik, és nem éppen a haját cibálja. Az evolúció megalapozza a férfi és a női tulajdonságokat egyaránt. A férfinak a védelem és az erő volt a fontos, az érzelmek kevésbé domináltak, mint a nőknél, akiknek gyermekeket kellett nevelni és az anyai ösztön uralkodott bennük. A társadalom elvárta a férfiak fegyelmezettségét és visszafogottságát, és a hatalom ezekkel egyet jelentett. Manapság lazult ez az elvárás, egy síró férfit értékelni kell, ha kitárulkozik előttünk. A belső lánc mégis általában visszatartja az erősebbik nemet. A nők több embernek megnyílnak, de a férfiak van, hogy csak egy személynek öntik ki a szívüket, vagy éppen senkinek és megtartják maguknak.
A kommunikációban a két nemnek különböző céljaik vannak. A nők számára fontos az intimitás, a kötődés kialakítása, elvárják, hogy figyeljenek rájuk, és ezt ők is betartják. Az apró részletek is megragadnak a fejükben, még akár az is, hogy a beszélgetőpartnerén milyen színű ruha volt. A férfiaknál azonban a középpontban az információ átadása van. A nőknél az is eredményezheti azt, hogy több mindent megjegyeznek, hogy pletykásabbak, ezért jobban figyelnek. A nők kommunikációs rendszere bonyolultabb, a férfiak az érzéseiket kevésbé fejezik ki egy átlagos beszélgetésben. Anatómiailag is megfigyelhető a különbség a két nem között. A terhesség ötödik-hatodik hetében a fiú magzatoknál a két agyfélteket összekötő híd, úgy mondván megszűnik, e következtében az értelmi és az érzelmi részeket külön használják. A lány magzatoknál a két agyféltek közötti híd megmarad. A következménye ennek a folyamatnak az, hogy a férfiak az agyuk értelmi részét (bal agyféltekét) használják, inkább a múltban és a jelenben élnek. A nők pedig az agyuk érzelmi részét (jobb agyféltekét) működtetik túlnyomó arányban, és a jelen és a jövő a fontosabb számára.
Összegezve a két nem érzelemkifejezése között egyértelmű, hogy van eltérés. Pszichológiai vizsgálatokban is kimutatták, hogy a nők mélyebben kifejezik a lelkükben végbemenő folyamatokat, még a férfiak visszafogottabbak és kimértebbek ezzel a témával kapcsolatban.